Ki és hogyan védi a fogyatékos személyeket?
A világon a fogyatékossággal élő emberek száma közel 650 millió, Magyarországon csaknem 600 ezren élnek tartós egészségkárosodással vagy fogyatékossággal. A Föld fogyatékossággal élő emberei számára óriási előrelépés volt, hogy 2006. december 13-án az ENSZ elfogadta a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt (CRPD).
Magyarországon 2023. január 1-től az alapvető jogok biztosa egy ún. független mechanizmus keretében rendszeresen vizsgálja a fogyatékossággal élők jogainak a CRPD rendelkezései szerinti érvényesülését. Az ombudsman az egyéni panaszok kivizsgálása mellett hivatalból eljárást indít, ha a hivatali szerveknél bármilyen hiányosságot vagy visszaélést tapasztal. Ugyanakkor „a tényleges esélyegyenlőséghez nem elég azt pusztán jogszabályokban előírni, a társadalom befogadó szemlélete segítheti a teljes integrációt”, ezért az ombudsman rendszeresen egyeztet és együttműködik a fogyatékos emberek képviselőivel (pl. Országos Fogyatékosságügyi Tanács, amelyre az egyesület is szokott meghívást kapni).
Mit vizsgál leggyakrabban az ombudsman?
- gondnoksággal összefüggő problémák (gondnok eljárása, választójog);
- foglalkoztatási kérdések (észszerű alkalmazkodás hiánya);
- bentlakásos szociális intézményi ellátás (és a nappali ellátás);
- önálló életviteli kérdések (pl. pénzkeresettel rendelkezés);
- oktatás/köznevelés (gyermek, felnőtt);
- egészségügyi ellátás (pl. pszichiátriai ellátás);
- épített környezet akadálymentessége;
- közösségi közlekedés hozzáférhetősége;
- támogató szolgálat működése, hiánya;
- segédeszközök, pénzbeli támogatás;
- egyes/egyéb közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférése.
Milyen eszközei vannak az ombudsmannak?
Ha a lefolytatott vizsgálat alapján a visszásság fennáll, ajánlást tehet a vizsgált hatóságnak (ill. annak felügyeleti szervének), kezdeményezheti a vizsgált hatóság vezetőjénél a visszásság orvoslását, javasolhatja a jogalkotó szervnél a vonatkozó jogszabály (ill. közjogi szervezetszabályozó eszköz) módosítását, hatályon kívül helyezését, vagy akár új jogszabály előkészítését is (ez történt a Fot. esetében a beszédfogyatékosság kapcsán). Sőt, mint autentikus alkotmányértelmező kezdeményezheti a vonatkozó jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
Tudni kell, hogy már régebb óta az alapjogi biztos hatáskörébe tartoznak az ún. közérdekű bejelentések, vagyis a „klasszikus” hatósági visszaélések, korrupció gyanújának kivizsgálása. A korábbi Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába való beolvadása óta ugyanakkor egy külön eljárásrend keretében vizsgálják az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Magyarul a diszkriminációs ügyeket, amikor valakit a törvényben felsorolt valamely védett tulajdonsága (pl. neme, bőrszíne, vallása, családi állapota, anyasága, életkora) miatt ér hátrány. A törvény az egészségi állapotot és a fogyatékosságot is a védett tulajdonságok körébe sorolja. Ez a fajta hatósági eljárás lényegében a közszféra valamennyi szereplőjével szemben lefolytatható, de ezenfelül kiterjeszthető mindenkire, aki valamilyen szolgáltatást nyújt, vagy árut forgalmaz, illetve valamennyi munkáltatóra is a foglalkoztatás során.
Számunkra fontos kitétel, hogy kérelmet a fogyatékossággal élő személyek érdekvédelmét ellátó civil és érdekképviseleti szervezet is benyújthat olyan esetben, ha a jogsértés, vagy annak közvetlen veszélye a fogyatékossággal élő személyek nagyobb csoportját érinti.
Újdonság még a fogyatékosságügyi tanácsadói tevékenység törvényi előírása is, amelynek gyakorlói egy országos hálózat keretében, a kijelölt család- és gyermekjóléti központokban nyújtanak sokoldalú szolgáltatást a fogyatékos személyek számára.
Készítette: Hojdák Gergely
Forrás: AJBH Tájékoztató a fogyatékossággal élő személyek számára