"A dadogásnak van egy olyan dimenziója is, ami az őszinte és bátor önkifejezés felé nyit kapukat" -


Írta : Hojdák Gergely
Téma: Dadogás
Dátum: 2019-01-19

Milyen gyakori a gyerekek és a felnőttek körében a dadogás? Mi miatt alakul ki?
Az elfogadott tudományos konszenzus szerint a világon nagyjából hetvenmillió ember, vagyis

az emberiség 1 százaléka dadog, a nemek aránya 3:1 a férfiak javára.

Vannak azonban olyan kutatások is, melyek a 2 százalék felé közelítik ezt a számot az úgynevezett ?rejtett dadogók" miatt, akiknél a probléma már kevésbé érződik, vagy különböző technikákkal jól elfedik azt - például kicserélik a számukra nehéz szavakat szinonimákkal, kikerülik a legtöbb beszédhelyzetet - stb. Mivel ez az arányszám a modern társadalmakban nagyjából egységes, kimondhatjuk, hogy Magyarországon is - bár nem végeztek ezzel kapcsolatban átfogó kutatást - minimum százezer dadogó ember él. De ez a szám akár magasabb is lehet.

Jó hír, hogy a gyerekkori dadogást az érintettek nagy része ?kinövi",

vagyis később ez már kevésbé okoz nekik gondot - de azért a fenti számokból jól látszik, hogy még így is sokan élnek tartósan ezzel a problémával.

Hogy pontosan mi okozza a dadogást, arra nehéz válaszolni, ugyanis különböző megközelítések léteznek. Ami biztos, hogy az agy beszédközpontjában megformálódó hangok, szavak, illetve nagyobb nyelvi egységek valamiért nem jutnak el problémátlanul a beszédszerveket mozgató izmokhoz. Valami megzavarja az idegrendszeri közvetítést.

Per Alm svéd neurobiológus például kimutatta, hogy a probléma mögött egy dopamin-lebontási zavar állhat, ami - nagyon leegyszerűsítve - időről időre energiaszegény állapotokat, amolyan mini-áramszüneteket okoz az agy beszédközpontjában. Kísérleti egereknél egyébként sikerült is dadogást előidézni egy bizonyos génmódosítással, és a dadogók körülbelül 70 százalékánál kimutatható az öröklődési faktor - például az én apai nagymamám és dédnagymamám is dadogott. Lajos Péter, a dadogás elismert magyar pszichológus szakértője úgy találta, hogy

a dadogás alapvetően egy akut érzelmi problémából, kötődési zavarból ered, amely a beszédfejlődés korai időszakában ?vésődik be",

és ezért később is elsősorban a beszédben nyilvánul meg. Ő is tud olyan komoly kutatásokat felmutatni, amelyek például a dadogók családi, kötődési mintáit vizsgálták. Valószínű tehát, hogy a dadogás egy komplex probléma, aminél vannak genetikai hajlamosító tényezők - vagy akár úgynevezett transzgenerációs traumák - , de a kifejlődésében és rögzülésében pszichológiai-szociális tényezők is komoly szerepet játszanak.

A teljes interjú Hojdák Gergely elnökségi tagunkkal a Mandineren olvasható.