Logopédusként több éve foglalkozom afáziásokkal. Az afáziára a beszéd, olvasás, írás és számolás képes­ségének különböző mértékű elvesztése jellemző fel­nőtt korban. Az elsődleges cél nem az, hogy újra be­széljen a beteg, hanem hogy a megmaradt képessé­geit legjobban kihasználva kommunikálni tudjon. Összefoglaló néven stroke-nak, hirtelen kialakuló idegrendszeri károsodásnak nevezhetjük az ilyen ese­tekre jellemző agyi történéseket. Okai között a leg­gyakrabban hypertonia (magas vérnyomás), diabe-tes (cukorbetegség), szívbillentyű-betegség, agyvérzés húzódhat meg. A statisztikák szerint az utóbbi 30 év­ben általános csökkenés tapasztalható, ennek oka nem tisztázott, de szerepet játszhat benne az is, hogy az emberek tudatában vannak a rizikófaktoroknak. Komlói viszonylatban elég magasnak találom a szá­mukat, itt 1997. óta 36 beteggel foglalkoztam, eltérő eredménnyel. Az eredményeket az afázia fajtája is befolyásolja. Az afáziák osztályozása ma sem teljesen tisztázott; attól függően, hogy mely tünetet részesítjük előnyben, a következő felosztások létezhetnek:

1. A szóbeli kifejezés ritmusa (verbális fluencia) alap­ján folyamatos (fluens) és nem folyamatos (nonfluens) afáziáról beszélhetünk. A környezet számára ez a lég-érzékelhetőbb, mert ha fluens, akkor folyamatos be­szédre képes a beteg. Nonfluens esetben rövid mon­datokban, vagy csak szavakban válaszol, illetve ért­hetetlen zsargon-szöveggel.
2. A kifejezés, megértés vagy mindkettő egyidejű zavara alapján a felosztás a következő. Motoros afázia: elsősorban a kifejezés zavara áll fenn, a megértés aránylag jól működik, és kísérő tünetként a jobb oldali bénulás is fennállhat. Az írás, olvasás képessége is elveszhet (Broca afázia) Szenzoros afázia: ebben az esetben a beszéd fluens, a beteg csak beszél, beszél, de nem a témához kap­csolódóan. A beszédmegértés zavara áll fenn. Az írás, olvasás készsége elveszik (Wernicke-afázia, tiszta alexia).

Szenzomotoros afázia: a kifejezés és megértés együt­tes zavara (globális afázia).

3. Klinikai formái: itt a felosztás elsősorban az agyi sérülés helye szerint történik. A teljesség igénye nélkül a főbb formák, melyeket az előző felosztásba is be lehetett illeszteni, a következők. Broca-afázia: nincs folyamatos beszéd (nonfluens), szótalálási nehézség, dysarthria (elmosódott, rosszul artikulált beszéd), agrammatikus (toldalékok helytelen használata), írás, olvasás romlása. Viszonylag jó beszédmegértés. A beteg gyakran depressziós, mert tisz­tában van a hiányosságaival. A Broca-afázia gyakran társul jobboldali bénulással.

Globális afázia: a beszéd és a megértés is zavart. A szóbeli kifejezés nagyon minimális vagy el is veszhet, néhány sztereotípiára szűkül. Ugyanilyen módon sé­rült a beszédmegértés is. A beteg egyszerű utasítá­sokat sem ért meg. írása közlés nélküli firkálás. Idővel javulás állhat be a beszédben és a megértésben, de inkább a nonverbális kommunikációs képességét nyeri vissza a beteg. Wernicke-afázia: a beszéd normál ritmusú (fluens), de nem a témához kapcsolódik, nincs információtar­talma (értelmetlenségek a hallgató számára). Az írás, olvasás teljes mértékben elveszített. Nincs bénulás. Amnesztikus afázia: normál ritmusú és helyes artiku-lációjú a beszéd, írás, olvasás megtartott. Ami feltűnő, azok a szótalálási nehézségek, amelyek perifrázisban (körülírásokban) jelentkeznek. Sérült a szerialitás (sor­rendiség) a tevékenységnél is, elfelejti a beteg, hogy előtte mit csinált, mi következik. A verbális memória nagyfokú gyengesége is jellemző. A megértés jó. A logopédus számára nem az a fontos, hogy besorolja a beteget egy merev osztályozásba, hanem az épen maradt képességeket kell meghatározni, amelyre a re­habilitációt építeni lehet. Ennek eldöntéséhez W.A.B. és Token-teszt nyújt segítséget. Számomra ahhoz, hogy lehet-e újból olvasni, írni, számolni tanítani a beteget, ahhoz a Bender A, B teszt és a GMP teszt se­gít. Egy súlyos globális vagy Broca-afáziás a be­szédtanulása terén végigjárja a beszédfejlődés állo­másait. Ugyanúgy észrevehető a „Mi ez?" és „Miért"-korszak, mint a gyermekeknél. A megmaradt auto­matizmusok segítségével indítható a beszéd, de a foglalkozások ellenére is távirati stílusra és rövid tő­mondatokra korlátozódik. Olvasás-írás és a számolás terén a betegek dyslexiás, dyscalculiás tüneteket mu­tatnak. Az írástanulást nehezíti a jobb oldal bénulása is. Amennyiben a bénulás javulása nem várható, akkor bal kézzel próbálkozunk az írással. Súlyos gnosztikus zavar esetén meg sem próbálom az írástanítást.   [caption id="attachment_488" align="aligncenter" width="406"] 1. ábra - 63 éves férfi grafikuma[/caption] Ahhoz, hogy a beteg hiteles személyiség maradjon, szüksége van az aláírására. Az aláírás életünk legau-tomatikusabb tevékenységei közé tartozik. Újratanu­lása esetén megfigyelhető, hogy még írni se tud a be­teg, de a sablonbetűkkel írt név többszöri átírása illetve leírása után egyszer csak „visszajön" írómozdulata az aláíráshoz. Megfigyelésem, hogy annál, akinél csak enyhe jobb oldali végtaggyengeség állt fenn, és fonalasán írta a nevét, már a 10. óra után megjelenik a betegség előtti aláírás, a jobb kézzel írva. [caption id="attachment_489" align="aligncenter" width="189"] 2. ábra: 47 éves férfi aláírása, 59 éves férfi aláírása[/caption] Akik bal kézzel tanulják újra az aláírásukat, később tanulják meg, és bár az új hasonlít a régire, ugyanolyan nem lesz. A tremor és az erős nyomaték megkülön­bözteti a jobb kezes írástól. [caption id="attachment_490" align="aligncenter" width="96"] 3. ábra: 62 éves férfi írása[/caption] Akinél az aláírás formahángsúlyosabb volt, annál a bal kezes aláírásban füzéres duktus jelent meg először, mely jellemző volt a jobb kezes írására is. [caption id="attachment_491" align="aligncenter" width="282"] 4. ábra: 51 éves nő írása[/caption] Bal kézzel íróknál a ceruzafogást is gyakorolni kell, hogy a kanalazó technikával áttekinthetőbben tudja­nak írni. [caption id="attachment_492" align="aligncenter" width="485"] 5. ábra: 59 éves nő betegség előtti írása[/caption] Amnesztikus afáziában szenvedők esetében az írás és aláírás megőrzi eredeti formáját, apróbb eltérésekkel. Az írásnagyság azonban változik a személyiséget ért trauma miatt, ami érthető is. Az írásnagyság kisebb és szűkebb lesz, több javítással. Jellemző még a tremor és a kisebb nyomás. [caption id="attachment_504" align="aligncenter" width="489"] 6. ábra: betegség utáni írás[/caption] Ennél a kórképnél a beteg fő problémái a beszédben - a fluens jelleg ellenére - a szótalálási, kifejezési nehézségek. A terápia főként a verbális memória fej­lesztésére és a szókincs aktivizálására épül. Broca-afázia esetében az írástanulást a jobb oldali hemiplégia (bénulás) nehezíti. Ilyenkor a bal kézzel próbálkozunk az írás során. Kiemelném a tremort a balkezes írásoknál. Az automatizáltság elég magas fokára eljut a szorgalmas beteg, de a tremor továbbra is fennáll, és az oválok alulkötése (bal irányultsága) jellemzi az írást. Szövegírásnál a sablon megmarad, az írás szűk, betűtévesztések, ékezetek felcserélése illetve állandó használata (több esetben megfigyel­hető, ha nincs bénulás, akkor is), illesztési nehézségek, plusz hurkok jellemzők. A tollbamondás utáni és a spontán írás súlyosabb eset­ben szinte elérhetetlen. A hibátlanság egy-egy szó le­írására korlátozódik. A szerialitás sérülése és a beszéd­észlelési zavar súlyossága lehetetlenné teszi a hang­analízist (fonológiai rendszer használatát), amelynek a bal oldali agyféltekében le kellene zajlania. Amit még megfigyeltem, hogy írás közben az ékezeteket alulról felfelé húzzák (verbális memória gyengesége) és a másodlagos szélesség a hallás utáni írásnál nő a reakcióidő hosszúsága miatt, amíg a betűkép felvillan. [caption id="attachment_494" align="aligncenter" width="511"] 8. ábra: 47 éves férfi írása[/caption] Enyhébb esetben, amikor csak végtaggyengeség kíséri az agyi történést, a megfigyelésem az volt, hogy a fo-lyóírás jelent meg, előbb sok javítgatással, tremorral, Ahhoz, hogy a beteg hiteles személyiség maradjon, szüksége van az aláírására. Az aláírás életünk legau-tomatikusabb tevékenységei közé tartozik. Újratanu­lása esetén megfigyel