De mit adtak nekünk a rómaiak (és továbbra is a görögök)?

Az evidencia alapú orvoslásnak az alapjait az esettanulmányok adják. Az időszámításunk szerinti első évszázadokban ezt még nem tudhatták, de közöltek olyan eseteket, amelyek beszéd- és nyelvi zavarokra utalhattak.

A TIA tünetei azonosak lehetnek a stroke-kal: beszéd- vagy nyelvi zavar, féloldali gyengeség vagy bénulás (arc, kar), látászavar, szédülés, zsibbadás és egyensúlyzavar.

Valerius Maximus (kb. Kr. u. 30) például beszámolt egy „nagyon tanult athéni férfiról”, aki fejére mért ütés után elvesztette „a betűk emlékét”, miközben minden másra emlékezett. Ezt ma szerzett fokális alexiának/agráfiának (?) hívnánk. Ugyanezt az esetet Plinius (Kr. u. 23–79) is említi, aki egy másik példát is hoz: Messala Corvinus, a híres szónok, egy betegség után elfelejtette saját nevét. Hogy csak a saját nevét felejtse el valaki, az még az afáziák között is igen ritka jelenség, ma fokális anomiának neveznénk, ha alaposabban kikérdezik Corvinust biztos kiterjedtebb előhívási zavart találnak

Ephesosi Szóranosz (Kr. u. 98–135) inkább a nőgyógyászti témájú munkái miatt vált híressé, azonban “Az akut és krónikus betegségekről” című művében megkülönböztette a nyelvbénulás okozta beszédzavart attól az esettől, amikor a beteg a nyelv mozgásképessége ellenére nem tud beszélni. Leírta azt is, hogy szélütés (stroke) után nemcsak bénulás, hanem remegés, elkent beszéd és indokolatlan szünetek is felléphetnek.

A leírtak alapján ez akár tisztán pszichés válasz is lehetne a félelmetes viharra, de a feljegyzést így folytatja:

Ezek a megfigyelések a korai orvosi gondolkodásban már a nyelvi és motoros funkciók különválásának felismerését jelezték.

(A képen II. Mursilis egy imádsága látható az istenekhez, hogy legyen vége a pestis járványnak. Hasonló téglára írharta naplóbejegyzéseit is.)

Források

Forrás: Prins, R., & Bastiaanse, R. (2006). The early history of aphasiology: From the Egyptian surgeons (c. 1700 bc) to Broca (1861). Aphasiology, 20, 762 - 791. https://doi.org/10.1080/02687030500399293. https://doi.org/10.1080/02687030500399293.