„A dadogásnak van egy olyan dimenziója is, ami az őszinte és bátor önkifejezés felé nyit kapukat” -

Milyen gyakori a gyerekek és a felnőttek körében a dadogás? Mi miatt alakul ki? Az elfogadott tudományos konszenzus szerint a világon nagyjából hetvenmillió ember, vagyis Vannak azonban olyan kutatások is, melyek a 2 százalék felé közelítik ezt a számot az úgynevezett „rejtett dadogók” miatt, akiknél a probléma már kevésbé érződik, vagy különböző technikákkal jól elfedik azt – például kicserélik a számukra nehéz szavakat szinonimákkal, kikerülik a legtöbb beszédhelyzetet –  stb. Mivel ez az arányszám a modern társadalmakban nagyjából egységes, kimondhatjuk, hogy Magyarországon is – bár nem végeztek ezzel kapcsolatban átfogó kutatást – minimum százezer dadogó ember él. De ez a szám akár magasabb is lehet. vagyis később ez már kevésbé okoz nekik gondot – de azért a fenti számokból jól látszik, hogy még így is sokan élnek tartósan ezzel a problémával. Hogy pontosan mi okozza a dadogást, arra nehéz válaszolni, ugyanis különböző megközelítések léteznek. Ami biztos, hogy az agy beszédközpontjában megformálódó hangok, szavak, illetve nagyobb nyelvi egységek valamiért nem jutnak el problémátlanul a beszédszerveket mozgató izmokhoz. Valami megzavarja az idegrendszeri közvetítést. Per Alm svéd neurobiológus például kimutatta, hogy a probléma mögött egy dopamin-lebontási zavar állhat, ami – nagyon leegyszerűsítve – időről időre energiaszegény állapotokat, amolyan mini-áramszüneteket okoz az agy beszédközpontjában. Kísérleti egereknél egyébként sikerült is dadogást előidézni egy bizonyos génmódosítással, és a dadogók körülbelül 70 százalékánál kimutatható az öröklődési faktor – például az én apai nagymamám és dédnagymamám is dadogott. Lajos Péter, a dadogás elismert magyar pszichológus szakértője úgy találta, hogy és ezért később is elsősorban a beszédben nyilvánul meg. Ő is tud olyan komoly kutatásokat felmutatni, amelyek például a dadogók családi, kötődési mintáit vizsgálták. Valószínű tehát, hogy a dadogás egy komplex probléma, aminél vannak genetikai hajlamosító tényezők – vagy akár úgynevezett transzgenerációs traumák – , de a kifejlődésében és rögzülésében pszichológiai-szociális tényezők is komoly szerepet játszanak. A teljes interjú Hojdák Gergely elnökségi tagunkkal a Mandineren olvasható.