Bartók Erika: Beszédhiba és diszlexia

Ismeretes a beszédhiba káros hatása a gyermeki fejlődésre, főleg az első és második osztályos tanulók esetében. Jelentősen megnehezíti az alapvető iskolai készségek elsajátítását, az olvasás-írás tanítását.

Olvasási-írási nehézségek pöszeség esetén

A hibásan ejtett hangok miatt a hang-betű kapcsolatának megértése, megjegyzése nehezített. Nem csak olvasásban, hanem írásban is súlyos hibákat véthetnek a gyerekek. Mássalhangzócserék, magánhangzócserék, hangtorzítások, hanghiányok jellemzik a pösze beszédet. A hangos beszéd elégtelensége az olvasásban is jelentkezik. Nehezen érthető mind a hallgatóság, mind a pösze gyermek számára az olvasott szöveg. A hibásan képzett hangok miatt a betűk nem állnak össze értelmes szavakká a gyermek számára.

Van úgy, hogy ki is tudja mondani helyesen az adott hangot, de az ő hangsorában az általa összeolvasott betűk nem azt jelentik, amit ő megért belőle. Pl. ha a gyermek szókészletében így szerepel egy szó: tatasz (kakas), kibetűzi az olvasott szót: -k-a-k-a-s ,és nem érti. Kimondja a pedagógusa:- Kakas. A gyermek rácsodálkozik: -Ja?? Tatasz!!- mondja vidáman.

Írásbeli tünetek

Írásnál megfigyelhető a beszédrészek egybeírása, különírása, betűkihagyások, szótagkihagyások, betűsorrend felcserélése, fölösleges betűk hozzáadása, elválasztási hibák, ékezethibák. Ha a beszédhiba hallási észlelési, hallási differenciálási problémákkal is együtt jár, nehezített a gyermek hallás utáni írása, hibásan hallja a hangot, hibásan ejti, sok esetben ahogy ejti, úgy cseréli fel a betűket írásában.

Az írás nem egyszerűen a hang átváltása betűre, ennél mélyebb gondolkodást, elvont, bonyolult folyamatot jelent. A gyakori íráshibák a tollbamondásoknál a legjellemzőbbek, de később az önálló fogalmazások írásánál is gondot okoz, hogy saját magának rosszul mondja a gyermek a szavakat. Gond lehet a pösze beszédű gyermeknek a szókiemelés, szótagolás, hangokra bontás folyamata.

Diszlexia mint kísérőtünet

Egy pösze beszédű tanulónál sokszor olyan súlyos formában jelentkezik a lemaradás, hogy makacs diszlexia alakulhat ki. A logopédusok ezért a foglalkozások során nagy hangsúlyt fektetnek a pöszeség korrekciója mellett a diszlexia prevencióra is. Játékos formában fejlesztik a nagymozgást, finommotorikát, érzékelést, észlelést, differenciálást (vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztétikai), koncentrációt, memóriát, figyelmet, testsémát, téri orientációt, sorrendiséget, ritmust.

A terápia fontossága

A pöszeség terápiáját minél előbb el kell kezdeni. Ha általános, sok hangra kiterjedő a beszédhiba, ajánlott már 4 éves korban egy előkészítő, hallásfejlesztésre, ajak-, nyelvgyakorlatokra alapuló nagyon játékos (bábok szerepe) foglalkozást elkezdeni. Öt éves kortól már a hallási differenciálásokkal kibővülő egymásra épülő rögzítősorok, automatizmusok gyakoroltatása a fő feladat. Nagyon fontos a szülői házzal való szoros együttműködés, a napi otthoni gyakorlás a logopédus útmutatásával. Az automatizálások szavakban, mondatokban, versikékben, később hangos olvasás útján rendszerint a beszédbe való beépülést eredményezik. Természetesen súlyos, organikus esetben megmaradhat akár felnőtt korra is a pöszeség.

Makacs pöszeség esetén a diszlexia klasszikus terápiája elengedhetetlen szükségességű már a kisiskolás kortól kezdődően. Segítségre szorulnak a szavak egybeírásánál, különírásánál, a betű-, szótag-, szókihagyások, betűsorrend fölcserélések javításában. A szavak betűkből való alkotása a sorrendiséget, az analízis-szintézis folyamatát javítja. Javítani kell helyesírásukat. Fontos a hallásfejlesztés. Rengeteg szóanyaggal, szómagyarázattal, gyűjtőnevek alá rendelésekkel gyarapítható szókincsük. A szó-kép, mondat-kép egyeztetések megkönnyítik az olvasás elsajátítását.. Mondatalkotási készségüket, szövegértésüket is fejleszteni kell. Fontos az állandó dicséret, jutalmazás, ez motiválja a gyerekeket a további örömteli, szinte észrevétlen tanulásra. Játékosan, izgalmasan gyakorolva az olvasást, helyesírást feloldhatjuk a gyermekekben az iskolai kudarcokat, játszva végzik el a nehézségeket okozó nyelvi feladatokat.

Bartók Erika – 2006.