Ha gyermeke dadog

A beszéd tulajdonképpen a születés utáni felsírással kezdődik. Az ezt követő 2 éven belül gyorsan fejlődik a gyerek, megtanulja a hangokat, szavak és majd a rövidebb mondatok képzését. Ha valamikor 2-6 éves kor között kezd hosszabb mondatokban beszélni, akkor előfordulhat, hogy feltűnő nehézségei lesznek a gördülékeny, fesztelen beszéddel. Minden gyerek ismétel szavakat és mondatrészeket, tétováznak és problémájuk van a folyékony beszéddel, de néhányuknál ez súlyosabb és hosszabb ideig tart. Ha az Ön gyermeke egy, azon gyerekek közül, akiknek a nehézsége komolyabbnak tűnik, akkor Ön biztosan aggódik: rosszabb lesz, vagy elmúlik? Reméljük, hogy néhány kérdését megválaszoljuk.

Dadog a gyermek?

A dadogás megszakítja a folyamatos beszédet, de ezt más tényezők is okozhatják. Mindannyian ismételünk szavakat, szótagokat, így a mi beszédünk sem hibátlan és folyékony. Mi is megállunk, szavakat, hangokat iktatunk be, úgy, hogy a mondat, amit mondani akarunk, bizonytalan lesz. Szótagokat cserélünk, visszalépünk és megismételjük azokat a mondatokat, amelyek valamilyen módon érthetetlenek voltak. Megpróbálunk két különböző szót mondani egyszerre, így összezavarodunk, és egy pillanatra megakadunk. A három éves gyermek, akinek bizonyos hangokkal, a szókincsével és mondatalkotásával vagy a beszédet illető társadalmi elvárásokkal küszködik, többször “megbotlik” beszéd közben, mint egy felnőtt vagy egy idősebb gyerek. Hogy még tovább bonyolítsuk, a beszéd folyékonysága az egyes emberek esetében is változik a külső körülmények és belső érzések függvényében. Ezen tényezők befolyása a kis gyermekeknél még erőteljesebb. Ezért aztán valószínű, hogy Önnek nem könnyű megkülönböztetni a normál nyelvbotlásokat a dadogástól. A dadogás sok dolgot magába foglal, amelyeket normál nyelvbotlásként minden gyermeknél megfigyelhetünk és a dadogás súlyossága, és gyakorisága idővel változik, a körülmények vagy a beszélő lelkiállapotának megfelelően. Ezért az a legjobb, hogy szakemberre bízza a diagnózis felállítását, ha nyugtalan gyermeke beszéde miatt. Ha ő úgy ítéli meg, hogy gyermeke beszéde átlagos, akkor semmiféle intézkedést nem kell tennie.

Ha azonban gyermekének valóban nehézségei vannak, segítségére lesznek ennek az írásnak és a szakembernek a tanácsai.

Hogyan dönti el a szakember, hogy gyermeke dadog-e vagy sem?

Lehetséges, hogy a szakemberrel való beszélgetés közben egyes dolgok nem ismerhetők fel, de az is lehet, hogy egyáltalán semmit sem tud megállapítani. Ha tudja, hogy melyek a dadogás első jelei, akkor tudja a szakembert tájékoztatni, hogy ezek jellemzőek-e gyermekére. Ön napi kapcsolatban áll a gyerekkel, így Ön tudja legjobban felismerni, hogy milyen gyakran és milyen változatokban fordulnak elő a tünetek.

Ezeknek a jeleknek az ismerete segíthet Önnek eldönteni, hogy valóban szükséges-e egy szakember felkeresése.

Az első jelek

A dadogás több, mint a folyékony beszéd megszakításának fellépése. A dadogás magába foglalja a megakadásokat és a beszéd közbeni nehézségekre adott reakciókat is. Azoknak a dolgoknak a megfigyelésénél, amelyek segítenek megállapítani a dadogást, tudatában kell lennie.

A többszörös ismétlés

Mindenki, de főképp azok a gyerekek, akik éppen beszélni tanulnak, megismételnek szavakat, mondatrészeket. Egy négy éves esetén nem szokatlan, ha egy szót többször elismétel. Egy kisfiú (aki nem dadogott) az “és”-t ismételte olyannyira, hogy elfelejtette mit is akart mondani. Néha használunk olyan segítségeket a beszédben, mint “ah” és “hm”. Fontosabb a szó részek, vagy általában az első szótag ismétlése. Ha ezeket az ismétléseket az Ön gyermeke több szó esetén gyakran alkalmazza, talán nagyobb problémái vannak a beszédben, mint amekkora normálisnak tekinthető. A szótagismétlés elmúlhat, mint a járás és futás tanulásának nehéz szakasza, de természetesen lehet a nehézségek első tünete is. Mindenesetre biztos, hogy a szakember is a vizsgálat során ezt figyeli meg az elsők között.

Az elnyújtás

Gyermeke néha talán megnyújtja a szó első hangját, ahelyett, hogy ismételné. A mamából mmmmmama lesz ebben az esetben.

A görcs

Néha talán ezt veszi észre, hogy gyermeke száj és áll körüli izmai ránganak, ha megakad egy szónál. A görcs mértéke változó lehet és hatással lehet a “továbblépésre”. Talán a szája egy bizonyos pozícióban marad anélkül, hogy hang jönne ki rajta. A szakember ezzel kapcsolatban kíváncsi lesz arra, hogy a görcs időtartama hosszabb lett-e az idõ előrehaladtával vagy sem.

Hangmagasság és hangerő fokozódás

Ha gyermeke megpróbál egy szót kiejteni, előfordulhat, hogy annak a hangnak a magassága és ereje fokozódik, amelyet meghosszabbít. Minden esetben megpróbálja a gyerek a “megtapadt” szót “feloldani”. Ez a jel veszélyt jelent.

Erőlködés és feszültség

A többi figyelmeztető jellel egy időben gyermekének talán megerőltető egy szó kimondása. Esetleg megfeszíti az ajkait, a nyakát vagy a mellkasát, ha bizonyos szavakat akar mondani. De lehet, hogy ugyanazoknál a szavaknál csak normál mértékben feszült. A feszültség mértéke időnként és szituációnként változhat az alig észrevehető és a nagyon feltűnő között. Bizonyos időszakokban akár teljesen el is tűnhet. Az erőltetés és feszítés minden esetben növeli annak az esélyét, hogy gyermekének tartós problémája van a beszédben.

A félelem pillanata

Talán észreveszi egy pillanatra gyermeke arcára ülő félelmet, ha közeleg egy szó kimondásához vagy éppen elkezd kimondani egy szót, amely nehézséget okoz neki. Ha ez így van, akkor már valószínűleg oly sokszor átélte a megakadás nehézségeit, hogy elkezdett érzelmileg is reagálni. Később ez a pillanatnyi reakció talán sírásba, vagy valamilyen más reakcióba megy át, mert egy szót nem tud kimondani. Lehet, hogy fél bizonyos szavaktól bizonyos beszédszituációkban, vagy az is lehet, hogy fél egyáltalán beszélni is. Ha akkor segíteni tud gyermekének, amikor a félelem csak egy rövid, múló érzés, akkor valószínű, hogy elkerülhetőek a dadogás okozta pusztító érzelmi megingások.

Elkerülés

A beszéd közbeni erőfeszítés és a beszédtől való félelem oda vezethet, hogy a gyermek az elkerülés több formáját is megpróbálja. Például mindaddig nem ejt ki egy szót, amíg nem teljesen biztos benne, hogy folyékonyan képes kimondani. Észlelhet gyermeke beszédében szokatlanul sok és hosszú szünetet is. Talán megpróbálja bizonyos szavak használatát elkerülni, esetleg egy szót egy másikkal helyettesít, vagy értelmetlen szavakat, hangokat iktat be, amíg kész nem lesz egy szó kimondására.

Lehet, hogy csak normál mértékben lassú a beszéde, ha egy szót keres, vagy mondatot formál.

Ha már biztos benne, hogy a gyerek tudja, mit akar mondani, de mégsem mondja végig, akkor az valószínűleg a növekvő félelme miatt van.

A jeleket külön említettük, de gyakran együtt fordulnak elő és a normális megakadástól két szempontból különböznek. A többszöri ismétlés és az elnyújtás eltorzítja a beszédmintát. Sok gyermek esetén ez a torzítás anélkül áll fenn, hogy az érthetőség is csorbát szenvedne. De néhányuk esetében a torzítás nagyon feltűnő, mert sok szituációban használják. Ez esetben a kezdődő dadogásra utaló jelként tekintjük. A többi jel, a görcs, a hangerő és a hangmagasság fokozódása, az erőltetés és feszültség, a félelem pillanata és a szavak kerülése a gyermek reakciója beszédének akadozására.

Ha a szakember azt javasolja, hogy néhány dolgot figyeljen meg, akkor ezt próbálja kívülállóként tenni és ne ügy, mint édesanya. Ez talán nehéznek tűnik, de megtanulhatja, hogyan figyeljen rá ,ha gyermeke a többi gyermekkel, vagy felnőttekkel beszél, és Ön nem vesz részt a társalgásban.

Reméljük a fent említett információk hasznosak voltak és segítenek Önöknek a dadogás korai felismerésében.

Fordította: Banó Zsuzsanna