Hogyan lehet jelentkezni a beszédvizsgálatra?

A beszédvizsgálatra időpontot telefonon és e-mail-en lehet kérni:

Feketéné Gacsó Mária: 06-20-510-49-69 (gacsom@gmail.com)
Pintér Mariann: 06-20-367-62-45 (pinterma@citromail.hu)

Vizsgálati, tanácsadási és óradíjak

Kinek, mikor SZÜKSÉGES, vagy ÉRDEMES részt vennie beszédvizsgálaton?

• Ha valaki BIZONYTALAN abban, hogy VAN-E BESZÉDHIBÁJA, és olyan pályára készül, ahol ennek a FELVÉTELIN, a HIVATÁS GYAKORLÁSA során jelentősége van,
• Ha valaki TUDJA, hogy beszéde – bármilyen szempontból – nem felel meg a köznapi normáknak, ÉS ezen VÁLTOZTATNI SZERETNE,
• Ha valaki élni szeretne azokkal a TÖRVÉNY ADTA LEHETŐSÉGEKkel, amelyek a KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS érdekében születtek
• Ha valaki egyszerűen csak KÍVÁNCSI saját BESZÉDÉNEK MEGÍTÉLÉSÉRE

MIRE irányul, MIT tartalmaz, HOGYAN történik a LOGOPÉDIAI VIZSGÁLAT?

A beszédvizsgálat kötetlen beszélgetés keretében történik.

Elsőként rögzítésre kerülnek a személyi alapadatok (név, születési hely, idő, anya neve, lakcím, telefonszám)

Ezután a következő témákkal kapcsolatos kérdések következnek:

• Miért jelentkezett beszédvizsgálatra? Mit vár tőle?
• Hogyan jellemezhető beszéde jelenleg? (A beszédszervek, a légzés, a hangképzés, az artikuláció, a hangok kiejtése, a hangsúlyozás, a hanglejtés, a hangerő, a hangmagasság, a hangszín, a beszédtempó, a beszéd folyamatosságának véleményezése)
• Vannak-e a beszédhibát enyhítő, vagy súlyosbító kommunikációs helyzetei?
• Mit tud beszédfejlődésének, beszédhibájának kezdetéről, a családban előforduló beszédhibákról? (Hasznos, ha erről megkérdezi családtagjait!)
• Saját tudomása szerint mi az oka a beszédhibájának?
• Milyen terápiákban, kezelésekben részesült a beszédhibájának változása érdekében? (A logopédiai, orvosi, pszichológiai, alternatív, természetgyógyászati kezelések története)
• Hogyan változott a beszédállapota eddigi élete során?
• Hogyan értékeli közvetlen és tágabb környezete a beszédállapotát? (család, barátok, munkatársak, stb.)
• Mennyiben befolyásolja életmódját a beszédhibája?

Kiknek, miért lehet szüksége logopédiai igazságügyi szakértői vizsgálatra?

Magyarországon 2002. szeptember 1-jei hatállyal életbe lépett az Oktatási Minisztérium 29/2002. (V. 17.) rendelete, amely a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről szól.

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének o) pontjában foglaltak alapján és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény 4. § a) pontja szerint a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, valamint a felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató fogyatékos hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel szakvélemény alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra.

A 29/2002. (V. 17.) OM rendeletet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket részletezi.

Az 1. § (3) bekezdése így szól: E rendelet alkalmazásában fogyatékossággal élő hallgató (a továbbiakban: fogyatékos hallgató), aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerint érzékszervi ­- így különösen látás-, hallásszervi-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ában és a 121. §-ában megfogalmazott beszéd-, illetve más fogyatékos.

A 2. § (1) bekezdése pedig: A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, valamint a felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató fogyatékos hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel a 4. § szerinti szakvélemény alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra (pl. írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, vagy fordítva, részbeni felmentési kérelemmel élhet, vizsgázás közben hosszabb felkészülési időt, szükséges segédeszközöket kaphat)

A fogyatékosság megállapítását, annak mértékét, illetve végleges vagy időszakos voltát igazoló szakvéleményt – amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányok során is fennállt -, a fogyatékosság típusa szerint illetékes Országos Látás-, Hallás-, Mozgás-, Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a területileg illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság adhatja meg.

Amennyiben a fogyatékosság később keletkezett, vagy derült ki, annak megállapítására hallás-, látás- és mozgássérültek esetében szakrendelőben működő szakfőorvos, a beszéd- és más fogyatékos hallgatók esetében igazságügyi szakértő jogosult.

Mi az igazságügyi szakértő feladata?

Általánosan értelmezve a bíróság, hatóság, állami, társadalmi szervezetek által kirendelés vagy magánszemélyek megbízása alapján szakvéleményével segíti a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését meghatározott szakterületen. Tevékenységét az ország egész területén végezheti.

A szakértő írásos véleményét a jogszabályok szerinti, a tudomány állásának és a korszerű szakmai ismereteknek megfelelő vizsgálati eszközök, módszerek felhasználásával készíti.

Kik fordulhatnak logopédiai igazságügyi szakértőhöz?

Olyan emberek, akik szóbeli vagy írásbeli kommunikációjukban akadályozottak, és emiatt munkájukban, tanulmányaikban, vagy például a bíróság előtt egyéni elbírálást igényelnek. A felnőtt dadogók, afáziások és a diszlexiások azok, akik elsősorban ebbe a körbe tartoznak.

A fogyatékosság megállapítását, annak mértékét, illetve végleges vagy időszakos voltát igazoló szakvéleményt – amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányok során is fennállt -, a fogyatékosság típusa szerint illetékes Országos Látás-, Hallás-, Mozgás-, Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a területileg illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság adhatja meg.

Amennyiben a fogyatékosság később keletkezett, vagy derült ki, annak megállapítására hallás-, látás- és mozgássérültek esetében szakrendelőben működő szakfőorvos, a beszéd- és más fogyatékos hallgatók esetében igazságügyi szakértő jogosult.

A hatályos jogszabályok szerint a felsőoktatási intézmények hallgatója lehet a fogyatékosok körén belül a hallás-, a látás- és a mozgássérült, a beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, valamint autista fiatal.

A fogyatékosság megállapítására és igazolására a 2005. évi CXXXIX. tv., valamint a 79/2006 (IV.5.) Korm. rendelet ide vonatkozó részei érvényesek.

A felsőoktatási felvételi eljárás során a fogyatékkal élő jelentkező minden jelentkezési helyen 8 többletpontra jogosult, akkor is, ha a jelentkezési lapján ugyan nem jelölte meg, de legkésőbb 2007. július 11-ig a többletpontokra jogosító dokumentumok másolatait eljuttatja az OFIK-hoz.

A 79/2006 (IV.5.) Korm. rendelet értelmében a fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja.

Amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság jogosult szakvélemény kiállítására. A középfokú tanulmányokat folytató, felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt álló tanulóknak rendelkezniük kell a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményével.

A Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok elérhetők az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján, a www.okm.gov.hu címen, Közoktatás – Pedagógiai Szakszolgálatok menüből.

A közoktatási tanulmányok alatt nem diagnosztizált, illetve az azt követően keletkezett fogyatékosság igazolása a beszédfogyatékosság esetén kizárólag az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által közzétett – megtalálható a www.irm.gov.hu honlapon, “közérdekű információk alcímen” -, e területen működési engedéllyel rendelkező, a hivatalos szakértői listán szereplő, igazságügyi szakértők által kiadott és bélyegzővel ellátott igazolás fogadható el.

Mi a TEENDŐ, ha a beszédvizsgálat eredménye pozitív?

Fontos tudni, hogy a beszédhibák javítására felnőtt korban is van lehetőség. A logopédiai kezelés – beszédhiba típusonként eltérő mértékben ugyan, – de az esetek jelentős részében eredménnyel jár.

Fontos tudni, hogy a beszédhibák javítására felnőtt korban is van lehetőség. A logopédiai kezelés – beszédhiba típusonként eltérő mértékben ugyan, – de az esetek jelentős részében eredménnyel jár.

Mi a TEENDŐ, ha a beszédvizsgálat eredménye pozitív?

Keresse fel a Démoszthenész Egyesületet!

Mit tud Önnek nyújtani az egyesület a beszédhibák ellen?

• Tájékoztatást, felvilágosítást a beszédhibákról, a megelőzés és a kezelés lehetőségeiről, a logopédiai ellátás helyszíneiről
• Vizsgálatot és tanácsadást
• Önköltséges terápiás szolgáltatást
• önköltséges egyéni és csoportos foglalkozások, beszédtechnikai, pszichoterápiás szemléletű kezelési formák
• afázia vizsgálat és terápia
• hadarás és dadogás kezelése
• artikulációs zavarok javítása felnőtt és gyermekkorban
• beszédvizsgálat felsőoktatási intézménybe jelentkezők számára
• kiegészítő tanácsadó szolgálat (pályaválasztási, pszichológiai, családvédelmi és nevelési területen)